Egy elfeledett kiegyezés-emlékmű

Ferenc Józsefnek és Erzsébetnek uralkodásuk idején Magyarországon is számos szobrot állítottak. Ezek célja azonban – a festett portrépárokhoz hasonlóan – elsősorban az aktuális uralkodópár megjelenítése volt. Egyetlen olyan nagyobb szabású szoborcsoport készült, amely együtt, egész alakban, továbbá kifejezetten a koronázásnak és a kiegyezésnek emléket állítva jelenítette meg őket.

1893-ban döntöttek arról, hogy a Parlamentben ekkoriban készülő uralkodói szoborgalériát Ferenc József és Erzsébet ábrázolásával egészítik ki. A többi plasztikától eltérően ezek nem díszítőszobrok lettek volna, hanem egy önálló, emlékműszerű kompozíció. A pályázati kiírás a kiegyezésre utaló allegóriák tervezését is előírta, így a teljes kompozíció 1867 emlékműveként nyert volna értelmet.

Több éves huzavona után végül Szécsi Antal kapta a megbízást, aki magas, gótikus talapzatra helyezte Ferenc József és Erzsébet alakját. Az uralkodópárt a pályázatban foglalt megkötések szerint a koronázáskor viselt öltözékben ábrázolta. Ferenc József magyar egyenruhát, azaz a közös hadsereg lovassági csapatnemének magyar hagyományokat őrző uniformisát viselte, amelyet a koronázási jelvények egészítettek ki. Erzsébetet a koronázáskor viselt magyar díszruhában ábrázolta. A talapzat tövében egy, az uralkodópár felé babérágat nyújtó anya és egy, törött ágyúcsövön álló, a király felé kardját nyújtó férfialak jelképezte a magyar nemzet háláját és megbékélését.

Szécsi a szobor mintázása közben, 1904-ben váratlanul elhunyt. A szoborminta befejezésével végül a pályázat második helyezettjét, Mayer Edét bízták meg. (A korszak szobrászi gyakorlatában az volt jellemző, hogy a művész az alkotását agyagból mintázta meg, amelyről gipszöntvényt készített. A végleges szobor márványba faragását vagy bronzba öntését a gipsz nagyminta alapján erre szakosodott cég végezte el).

Divald Károly 1906-os Országház díszalbumának egyik fotóján a szoborcsoport a Parlament kupolacsarnokában áll. Közelebbről szemügyre véve a fényképet azonban nyilvánvalóvá válik, hogy montázsról van szó. A márványba faragott kompozíciót végül soha nem állították fel a parlamentben.

A szoborcsoport sorsa sokáig bizonytalan volt. Végül 1910-ben, azt követően, hogy Ferenc József részt vett a Műegyetem zárókövének elhelyezésén, gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök az egyetemnek ajándékozta az emlékművet. A szoborcsoportot a könyvtár előterében állították fel, amelynek neogótikus architektúrája is harmonizált az alkotással. Itt állt egészen 1948-ig, amikor a Műegyetem az emlékmű eltávolítását kérve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz fordult. Ortutay Gyula miniszter 1949-ben a Képzőművészeti Főiskolának adományozta a carrarai márványból készült szobrokat, hogy az oktatási intézmény „annak kőanyagát tanulmányi célokra” használja fel. A szoborcsoport helyén kölcsönzőpultot alakítottak ki.

A négy szoborból azonban csak három érkezett meg a főiskola oktatási bázisára, az Epreskertbe. A Ferenc József-szobor és az egyik mellékalak valószínűleg márvány kisplasztikák formájában él tovább. A király szobrából mindössze az országalmát tartó bal kéz maradt meg. Erzsébet alakját nem darabolták szét. Kis sérülésekkel átvészelte az Epreskertben töltött fél évszázadot, igaz, érzékeny márványanyagát megviselte, hogy sokáig a szabadban állt. Helyreállítása 1997–1998-ban Káldi Richárd szobrászrestaurátor-hallgató diplomamunkája volt. A megtisztított és kiegészített szobor azóta is az Epreskertet díszíti. Másolatát 2012-ben Nagykanizsán állították fel.

Borovi Dániel

Az emlékmű nagymintája a Parlament kupolacsarnokában. Divald Károly fotómontázsa, 1906.
Az emlékmű nagymintája a Parlament kupolacsarnokában. Divald Károly fotómontázsa, 1906.

***

Hirek a koronázásról. Az Ő Felsége személye körüli magyar miniszter húsvét első napján a következő táviratot küldé Szathmári Károlynak, mint a magyar gőzhajótársulat titkárának: “Ő Felsége a Császárné s Királyné, a közép-dunai magyar gőzhajó-társulatnak, a „Budapest” nevű díszhajó használásának a koronázási ünnepély alkalmával történt felajánlásaért őszinte köszönetét nyilváníttatja; a továbbiak csak az ünnepély-programm megállapítása után utólag fognak közöltetni. Festetics.” — Az ó-budai hajógyárból a koronázás idején egy “Magyar Korona” nevü hajót fognak vizre bocsátani. Pest város a koronázási napra 20 díszes nézőhelyet állíttat fel a Dunaparton, 7000 nézőre. A koronázás ideje alatt a fővárosban összegyülekező roppant sokaságról fogalmat nyujt azon körülmény is, hogy a “magyar király” szállodának minden szobája le van foglalva már azon időre. A koronázás ünnepélyei alatt, mint a “F. L.”* írják, a nemzeti színházban drámai díszelőadás lesz. Ez alkalomra Szigligeti egy allegóriái szinkölteményt készit, melyben Szent István és neje Gizella királyné fognak szerepelni s az első magyar királyné szerep szövegébe be lesznek szőve a Császárné ő Felsége által különböző alkalmakkor Budapesten mondott szavak is. Ez allegóriai szinkölteményt a diszestén Kisfaludy „Kemény Simon”-jának fényesen rendezett előadása fogja megelőzni. Ebben a drámai szak minden jó ereje részt veend, s a kiállítás pompájára is sokat fognak költeni. — A budai népszinház leendő igazgatója, Molnár, már megrendelt két alkalmi darabot a koronázásra. — A koronázási domb a lánczhid-téren a pozsonyi mintára fog készittetni. — Az angol követség az „angol királynő” szálloda első emeletének a Dunára néző bal szárnyát bérelte ki a koronázási időre 14 napra 2800 ftért. — A koronázási ut épitése hir szerint stratégiai szempont miatt elmarad. — A pozsonyi hatóság elküldte a pestinek az ottani történeti nevezetességü koronázási halom rajzait s ezek után készité el Feszl Frigyes építész a lánczhid-téren felállitandó koronázási halom tervrajzát. E halomnak, ugy mint a pozsonyinak, 3 fölmenete lesz, melyek közül a egyik a Lloyd-épület, a másik az akadémia palotája s a harmadik a lánczhid felé fog nyílni. A fennsík 9 lábnyira fog az utczakövezet fölé emelkedni s négyszög-alakban 6 öl magas és 6 öl széles lesz. A fennsíkot s a felmeneteket körülvevő karfák 4 láb magasságúak lesznek s ugy mint a pozsonyiak, renaissance-stylben fognak emeltetni. Gróf Szapáry Antal viszi a felügyeletet a koronázási halom emelése, a Ferencz-József-tér s a belvárosi plébániatemplom-tér földiszitésénél, e utóbbi helyen fog az eskületétel megtörténni. — A koronázásra nemcsak az európai hírlapok küldenek ide tudósítókat, hanem amerikaiak is, honnan eddig a „New-York Herald” tudósítója van bejelentve.

A gödöllői kastély megújításán már nagyban dolgoznak. A termekben most is arany díszítések és nagy tükrök hirdetik a múlt idők fényét. A jövő fénye még nagyobb lesz. Mária Terézia szobájában meghagyják azon mozaikkal kirakott szekrényt, melyet az uralkodón a török zultántól kapott ajándékba. E terem lesz a királyné háló szobája. A kastély kápolnája, melyet két nagy értékű oltárfestvény díszít, a legjobb karban van. A házi színház azonban el van hanyagolva. Ezt szintén megújítják, hogy játszhassanak benne.

(Vasárnapi Ujság XIV. évf. 1867. április 28.)

A postakocsik ezután zöld szinre, piros fehér szegélylyel, fognak befestetni; a levél szekrények zöld szinre, magyar czimerrel és föl irattal elláttatni, a levélhordók számára piros-fehér zsinóros zöld atilla lett megrendelve.

(Vasárnapi Ujság XIV. évf. 1867. május 5.)

* Fővárosi Lapok